Vércukorszint, táplálkozás és testsúly – Hogyan függnek össze?

A cukorbetegség továbbra is jelentős népegészségügyi kihívást jelent Magyarországon, ezért a november 14-i cukorbetegség világnapja alkalmából érdemes közelebbről is megvizsgálni a hazai helyzetet.

A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) becslése szerint 2024-ben mintegy 765 000, 20–79 éves felnőtt élt cukorbetegséggel Magyarországon.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a felnőtt lakosság körében regisztrált cukorbetegség gyakorisága 2001 és 2023 között 2,5-szeresére emelkedett.

A 2024-ben publikált H-UNCOVER kutatás a cukorbetegség becsült előfordulási arányát a nők körében 12,0%-ra, a férfiak körében 11,9%-ra tette. Ezek az arányok a felismert és a korábban fel nem ismert eseteket egyaránt magukban foglalják.

De vajon milyen szerepet játszanak mindennapi étkezési szokásaink a vércukorszint alakulásában? Befolyásolhatja-e az elfogyasztott szénhidrátok típusa a szervezet működését, az éhségérzetet és a testsúlyt? Nézzük meg, mit mond erről a tudomány!

Mi a helyzet a gyorsan felszívódó szénhidrátokkal?

Sokáig úgy gondoltuk, hogy a súlygyarapodás egyszerűen annak következménye, ha több kalóriát fogyasztunk, mint amennyit elégetünk. De vajon valóban ilyen egyszerű a helyzet? 17 vezető kutató szerint az elfogyasztott ételek típusa nemcsak azt befolyásolhatja, mennyit eszünk, hanem azt is, hogyan tárolja szervezetünk az energiát, és mennyire érezzük magunkat éhesnek.

A Harvard Egyetem professzora, David Ludwig vezetésével a kutatók kidolgozták a szénhidrát–inzulin modellt. Az elmélet szerint bizonyos élelmiszerek olyan változásokat indíthatnak el a szervezetben, amelyek elősegíthetik a zsírraktározást és fokozhatják az éhségérzetet.

A modell különösen a gyorsan emészthető szénhidrátokra, például a cukros és erősen feldolgozott élelmiszerekben található szénhidrátokra összpontosít. Ezek fogyasztásakor a vércukorszint gyorsan megemelkedhet, amire a szervezet inzulinelválasztással reagál. Az inzulin segíti a glükóz sejtekbe történő felvételét, és elősegíti az energia raktározását.

A modell szerint ez a folyamat fokozhatja a zsírraktározást, és az éhségérzetre is hatással lehet.

Más szóval nemcsak az számít, hogy mennyit eszünk, hanem az is, hogy milyen ételeket választunk.

A kiegyensúlyozott vércukorszint jelentősége

A vércukorszint fontos szerepet játszik az anyagcserében, alakulását pedig jelentősen befolyásolják étkezési szokásaink.

A króm hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához, valamint a makrotápanyagok – a szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok – normál anyagcseréjéhez.

Krómhoz többek között húsokból, teljes kiőrlésű gabonafélékből, brokkoliból, zöldbabból és banánból is hozzájuthatunk. A változatos és kiegyensúlyozott étrend mindig az egészséges táplálkozás alapja, de a króm étrend-kiegészítő formájában is bevihető.

A szerves krómélesztő előnyei

A Pharma Nord Bio-Króm-DIA tablettánként 100 mikrogramm krómot tartalmaz, a szabadalmaztatott ChromoPrecise® szerves krómélesztő formájában.

A ChromoPrecise® krómélesztőt több publikált tudományos vizsgálatban is tanulmányozták. Az EFSA értékelése szerint a krómmal dúsított élesztőből származó króm felszívódása akár tízszer jobb lehet, mint a króm-kloridból származó krómé.

Az ételek, a vércukorszint, az éhségérzet és a testsúly közötti kapcsolat összetett. A szénhidrát–inzulin modell egy érdekes megközelítést kínál: talán nemcsak az számít, hogy mennyit eszünk, hanem az is, hogy mit választunk. A króm pedig hozzájárul a normál vércukorszint fenntartásához és a makrotápanyagok normál anyagcseréjéhez.

^{Források:IDF Diabetes Atlas – Hungary , KSH – A fenntartható fejlődés indikátorai, H-UNCOVER kutatás – PubMed}